A Gondolat Kiadó gondozásában két újabb könyv jelenik meg a holland nyelvű szépirodalomnak szentelt „Akcentusok” sorozatban: F. Bordewijk Karakter című műve, a 20. századi holland irodalom klasszikus remeke, és egy „élő klasszikus”, Bernlef Agyrémek című regénye (az előbbi Varga Orsolya, az utóbbi Wekerle Szabolcs fordításában). A művekről Németh Gábor író és Gera Judit, a sorozat szerkesztője - egyben korábbi kötetek fordítója - beszél.

Lieve Joris Vissza Kongóba című útirajzát Törő Krisztina fordította magyarra. A kötetet Lángh Júlia írónő mutatja be.

Ferdinand Bordewijk (1884-1965) a huszadik századi holland irodalom klasszikusa pályafutását egy ügyvédi irodában kezdte, és életének nagy részében ügyvédként dolgozott. Akik ismerték, úgy is írják le, mint makulátlan, minden feltűnést kerülő, pontos, hűvös jogászembert, aki a magánéletéről a közeli barátainak sem beszél. Első három novellája együtt „Fantasztikus elbeszélések” címen jelent meg 1919-ben. Igazi hangját azonban az ezt követő kisregényeiben – Blokken 1931 (Tömbök), Knorrende beesten 1933 (Morgó állatok), Bint (1934) - találja meg. Tömör, rövid, staccatószerűen kopogó mondatokból álló, tárgyilagos, hűvös, díszítetlen prózáról van szó. Ugyanakkor markáns képeket használ, mondatai gyakran eltérnek a mondattan szabályaitól, és - talán épp a szürke ügyvéd-lét kompenzációjaként elfojtott szenvedély miatt - valami heves, már-már erőszakos nyerseség uralkodik bennük. Ez a stílus jellemző főművére, a Karakter című regényre is, amely a világirodalom legszigorúbb könyvei közé tartozik. A regény egy nehéz sorsú, ám becsvágyó fiatalember, Jacob Willem Katadreuffe történetét meséli el, aki saját erejéből ügyvéddé küzdi fel magát, ám felemelkedésének minden lépéséért szinte párharcot kell vívnia könyörtelen, rideg apjával. A történet hátterében a korabeli Rotterdam komor színekkel festett társadalmi tablója áll. A regényből Oscar-díjas film készült.

Bernlef 1937-ben született, Hollandia egyik élő klasszikus prózaírója, költője és színdarabírója. 1960-ban debütál, első verses-, illetve elbeszéléskötetét több irodalmi
díjjal jutalmazzák. Már ezekben a művekben körvonalazódik mindaz, ami későbbi pályáját is meghatározza: a nyelv és a valóság bonyolult viszonya. Szövegei képekben rendkívül gazdagok, miközben - látszólag - egyszerűek. Ez a megközelítés jellemzi Agyrémek c. regényét (1984), amelyben szemtanúi lehetünk annak, ahogyan - az agyi funkciók leépülésének fokozatos térnyerésével együtt - a főhős Maarten nyelvi regiszterei is megváltoznak, s a messzi emlékek – a gyermekkori, barátokkal, szerelemmel kapcsolatos élmények – változatos nyelvi formákban villannak fel. A széthulló nyelv embert izoláló, kiszolgáltatottá tevő abszurd és tragikomikus poézisének lehetünk tanúi. A regényt 1988-ban megfilmesítették, színházi feldolgozás is készült belőle.

Lieve Joris Belgiumban született, és egyike Európa vezető útirajz-íróinak. Díjnyertes könyvet írt Magyarországról (A melankolikus forradalom - 1990), a Közel-Keleten és Afrikában - különösen Kongóban - tett utazásairól pedig nagysikerű beszámolókat jelentetett meg. A Közel-Keletről két könyve is napvilágot látott: De Golf (Az öböl - 1986) és a De poorten van Damascus (Damaszkusz kapui - 1993). A Kongóról szóló írások között említhetjük a Terug naar Congo (Vissza Kongóba - 1987), a Dans van de luipaard (A leopárd tánca - 2001) és a Het uur van de rebellen (2006) c. köteteket. A Szenegálban, Mauritániában és Maliban tett utazásairól szóló műveiért megkapta a háromévente elnyerhető Flamand Próza Díját, és egy rangos francia elismerésben is részesülhetett )Prix de l'Astrolabe).

A LITERA irodalmi portál beszámolója az eseményről: http://www.litera.hu/hirek/kepernyon-kenyelmes

Lieve Joris: Vissza Kongóba

Nick:
Hozzászólás:
Ellenőrző kód: